1956 – Szavazás
Kedves osztálytársaim, barátaim, Tanárnő! Megtiszteltetés
számomra, hogy ilyen sokan eljöttetek meghallgatni a szónoklatomat, amely a
szavazásra buzdít mindenkit.
Szavazásra buzdít, hogy kifejezhessük a véleményünket,
érvényesíthessük a jogot, amelyért már annyi vér folyt ezen a Szent Földön!
Szavazni nem egyenlő a politizálással. Ez tévhit. A szavazás egy eszköz arra,
hogy beleszólhassunk hazánk jelenébe és jövőjébe, hogy részesei lehessünk nemes
történelmünknek! Ne feledjük 1956-ot, amikor fiatalok az orosz elnyomás ellen,
a magyar szabadságért lázadtak fel és halált nem félve küzdöttek
szellemiségükért, hogy ők dönthessenek saját hazájukról, saját sorsukról.
Tudjuk, hogy a forradalom sajnos rengeteg áldozatott szedett, de sikeresnek
mondhatja magát, hiszen elérte, hogy kiírják a szavazást és többpártrendszer
alakulhatott ki. Persze ma már tudjuk, hogy ez a siker átmenetileg csak félsiker
volt az orosz rezsim miatt. Azonban ez a félsiker kellett ahhoz, hogy kialakuljon
a népköztársaság, a „gulyáskommunizmus” és elérkezzünk 1989-hez, az áttöréshez,
amikor Magyarországon új nap virradt és végre a demokrácia szabadságát
élvezhettük, a mindennapok részeseivé válhattunk, szavazhattunk, szavaztunk és
szavazni is fogunk, hogy ki irányítsa ezt a nemzetet, ki vezessen minket előre.
Persze sokat hallom, hogy „minek szavazzak? - Úgyis hazudik
mind, úgyis csak lopnak.” Utóbbi lehetséges, én nem tudhatom, de azt tudom,
hogy ha nem megyek el szavazni, akkor nincs erkölcsi jogom számon kérni a
kormányon a hibáit, az ígéreteit. Csak egy állampolgár maradok, aki nem fejezte
ki a véleményét, amikor lehetett, így utólagos kapitányként sem lehetek okos,
okoskodó.
Kedves osztálytársaim, barátaim, Tanárnő! Kérlek titeket,
hogy menjetek el szavazni Ti is, ahogy jómagam is tenni fogom, az 56-osok
emlékére és mindazokéra, akik a diktatúrában hangot mertek adni a
szabadságvágyuknak. Menjünk el szavazni, lássák a politikusok, hogy ez a nép
szabad, tudatos, összetartó, akiket érdekel a haza. Lássa a világ, hogy ez a
nemzet egységes, büszke emberekből áll, akik nem csak kárognak, hanem aktívan
részt vesznek a jövő építésében.
Köszönöm a figyelmet!
Őri Máté 2014. február 27.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése