Orodán János - Paprika interjú

Orodán János

Jani bá a 2000-es évek közepén volt az edzőm a Sarkadkeresztúri SE serdülő és ifi csapatánál. Akkoriban még Nb3-as focicsapat volt Keresztúron. Jani bá gyermekkora óta elkötelezettje a keresztúri focinak.

Mesélne nekem a Keresztúri foci kezdeteiről. Milyen volt versenyek voltak anno?

A 1925-27-es születésű emberekre még emlékszem mondásból.  Amit én tudok a 6. vagy 7. generáció a mostani. Először voltak a területi versenyek, lovas kocsival jártak meccsre.  Azután voltak a járási versenyek, akik oda feljutottak. Akkor már Ifával jártak.

Hogyan fejlődött a keresztúri pálya?

Ez a pálya egy szik volt, én iskolás voltam, amikor ezt a pályát gyeptéglázták. Aztán ahogy a fejlődés hozta, itt ástak egy kutat, abból mosakodtak lavórból.  Tehát így jött ez a folyamat. Aztán lett majd az épület, aztán lett öltöző.

Hogyan alakul a focikultúra a 60-as évek óta?

Én 56-ban születtem, és amikor én gyerek voltam, olyan 10 éves, akkor minden utcának voltak grundjai. A 70-es években, amikor már lett rádió és televízió, mert addig semmi más szórakozás nem volt csak a foci. Onnantól lett már inkább csoportosan, de a hetvenes években is minden utcának volt bajnoksági csapat, csak abból a jobbak jöttek a sportegyesületekhez.

A 80-as évek nagyobb fejlődéssel, mert ugye jött a mozi, jött a csavargás, jött a farmernadrág meg minden, innentől már csak az egyesületek maradtak. Tehát ahogy jött a fejlődés, ahogy múltak az évek úgy inkább csak a sportegyesületre szorult futball szeretete.

Ön szerint mihez fűzhető a Magyar foci hanyatlása?

Szerintem a fejlődéshez. Megszűnt az a nagy labda szeretet, akkoriban nem volt más szórakozás. Minden utcában volt egy kis liget, vagy volt egy hektár, vagy egy hold fű, amiben még segítettek az öregek is, hogy kapufát ácsoltak, meg kis meszet tettek rá, vagy két táska mellett, vagy két tégla mellett, iskolából jöttünk haza, ahol már gyep volt rúgtuk a labdát. Aztán ahogy jött a fejlődés, az kezdte kiszorítani a football szeretetet, mert akkor már jöttek más szórakozások. Mint ahogy most már azért nem szeretik a mai fiatalok, mert ott az internet, már titeket is (ránk gondolt a mester 2005 környékére) nehezebb volt befogni a csapatba, mert több szórakozási lehetőség volt.  Most már csak az csinálja tényleg igazán, akiben benne van a labdaszeretet, lehet, hogy nincsen meg akkora tehetsége, mint aki nem csinálja.

A másik pedig az, hogy nagyon sok tehetséges ember kallódik el azért a lejjebb való osztályokban, mert nagyon kevés megfigyelést csinálnak. Tehát nem jönnek le megye 3-ba, megye 2-be, megye 1-be. Miránk is a játékosokra ott figyeltek fel , Gyuszikát is, meg akiket kivittek, az NB 3-ban. Tehát az NB3-ban kezdődik a megfigyelés, pedig nagyon sok tehetséges gyerek, akinek még most sem futja a szüleinek, hogy beírassa sportiskolába, vagy továbbiakban tudja patronálni, így nagyon sok tehetséges fiatal veszik el.

Vagy épp ellenkezőleg, ott van Csabán a két iskola a Madách meg a másik, azt mondja a szülő, hogy na te fiam focista leszel, mert nekem van pénzem és járatja a Madáchba. A Sok butából kettőt, hármat ki tudnak venni, de viszont amellett itt 2-3 csapatnyira való kallódik el lejjebb, sokuk ráadásul jobb is, mint azok, akik odakerülnek.

Tehát ez van szülői hibából is, meg MLSZ hibából is, mert nem csak ellenőröket kellene küldeni a pályára, hogy a közönség hogy viselkedik, hanem játékos megfigyelőket is.

Hogyan változott a foci képe az elmúlt 50 évben?

A foci képe az, hogy mi is már abban nőttünk fel, hogy volt egy legendás csapatunk és most már a mi korosztályunk felfogta, hogy az csak volt, most nincs, de már nem is lesz.

A tehetségkutatáshoz viszonyítva, hogy elmész egy NB 1-es foci meccsre, ahol ott vannak, az 50-60 ezres stadionok, és akkor azt mondja, hogy 500 néző, ha van. Ha van! Sarkadkeresztúr, amikor az NB 3-ban volt, meg a megye első osztályban, akkor azt mondtuk, hogy Sarkadkeresztúrnak 900 néző, főleg amikor a Békéscsaba jött, az utcák le voltak zárva, rendőrök irányították a forgalmat. Tehát a falun még a sportszeretet megvan.

Mit gondol a mostani keretről? Szerintem olyan képességű játékosok is vannak benne, akik jóval magasabb osztályban is megállnák a helyüket, gondolok itt Csige Lacira, vagy éppen Márkra.

Persze vannak itt tehetséges gyerek. a Te idődben is volt itt nagyon sok tehetséges gyerek, a Gyuszika, te is azok közé tartoztál. Akárhova mentünk, elmentünk Kondorosra, Szarvasra mindenhonnan elhoztunk minden kupát, ameddig edzőtök voltam, pedig nincs papírom, csak a gyerek szeretet, meg a football szeretet.

Van a Keresztúri focinak jövője?

Van! Most is ezen a kis falun még van serdülő, van ifi, van nagycsapat, tehát van utánpótlás. Ugye, mivel hát járnak át Mezőgyánból, járnak át Sarkadról, járnak át Gesztről, mert az a rész Mezőgyán, Geszt már teljesen megszűnt a labdarúgás szempontjából, ott maradtak parlagon a pályák, lebontották az épületeket. Tehát itt még ezzel a gyönyörű létesítménnyel.  de már megszűntek a szponzorok is, ugye annak idején a termelőszövetkezet szponzorált bennünket, a vadásztársaság szponzorált bennünket, a Magyar Államtól, amit kapunk. Az a baj, hogy nincs az önkormányzatnak pénze, örül, ha fenn tudja tartani a községet. És akkor szenvedünk az anyagiakkal, hogy hogy legyen megoldva az egyesület fenntartása, mert a buszköltséget fizetni kell, a rezsit fizetni kell, a játékvezetőket fizetni kell.  

Köszönöm az interjút!