M a t i

2014. március 12., szerda

Mayer Anita, a világ körül - Első interjúm

Mayer Anita


Anitával utoljára 2012 tavaszán találkoztam a Kiskunfélegyházi Sportcsarnokban, ahol vidáman mesélte, hogy nyártól egy hajón fog dolgozni és végigjárja a világot. Most az elmúlt 2 évről kérdezem őt.


Ne csapjunk rögtön a közepébe. Miért is döntöttél az otthon biztonsága helyett a kalandos hajóút mellett?

Még csak 2 év telt el, huhhh nekem sokkal többnek tűnik, de biztosan azért, mert nagyon sok jó dolog történt velem az elmúlt 2 évben (vizsga, interjú, hajózás, babavárás, most pedig nevelés). Hogy miért is döntöttem a hajózás mellett, nagyon összetett, már egészen fiatal voltam mikor megmondtam a szüleimnek, hogy én külföldön fogok élni... Idegenforgalmi főiskolára jártam, majd felszolgáló tanfolyamot végeztem, ahonnan egyenes út vezetett a hajóra. 

Mit jelentett számodra a hajózás gondolata?

Kaland, kihívás, külföld, nyelvtanulás, új emberek és kultúrák megismerése, jó pénzkereseti lehetőség. Mindez bőven elég volt ahhoz, hogy bátran neki induljak a nagy útnak.

Milyen volt a munka? Mennyi időd maradt mellette ismerkedni, szétnézni a világban? 

Hajón dolgozni embert próbáló feladat, 8-9 hónapon keresztül minden nap 10-12 órát dolgozni fizikailag és sokszor lelkileg is nagyon megterhelő, igen minden nap, mert a hajón nincs szabadnap, szabad órák vannak csak. Kezdőként pedig különösen nehéz, mert nemcsak az új helyzettel kell szembenézned,  mindent idegennyelven, angolul kell megoldanod. Mindezek mellett hatalmas türelemmel kell rendelkeznie annak, aki hajóra megy dolgozni, mert az utasok mindent azonnal akarnak és ha nem kapják meg, akkor reklamálnak. Ugyanakkor annak, aki a vendéglátást választja hivatásául remek lehetőség tapasztalat szerzésre. 
A munka előtt, közben, után a szabadidőmet úgy töltöttem, ahogyan csak szeretttem volna. Mikor kikötőben volt a hajó és nem voltam beosztva, akkor kimentem, volt hogy Mexicoban, Cabo San Lucas híres sziklái között csónakáztam, volt, hogy éppen csak egy gyors bevásárlásra jutott idő Nassauban, de ha nagyon kevés időm volt, akkor inkább lepihentem a két műszak között. Van a mondás, hogy mindenkinek arra van ideje, amire időt akar szánni, ez itt különösen igaz. 
A személyzet tagjainak megismerésére a “crewbar” szolgál, ahol munka után egy pohár ital és zeneszó mellett ki lehet adni a fáradt gőzt. A személyzet számára is van szórakozási lehetőség a hajón, minden hónapban 1-2 alkalommal van buli, melynek mindig van valmi témája, emellett karaokee, tehetségkutató, bingo kerül rendszeresen megrendezésre. A legjobb dolog, hogy itt mindenkivel jóban van az ember, kénytelen vagy rá, hiszen a személyzet tagjai a családod abban a pár hónapbban, amíg dolgozol. A Kapitánytól kezdve a mosogatós fiúkig mindenkinek van egy-egy jó szava és egy mosoly is mindig akad.

Ha jól tudom, akkor a gyönyörű kisfiad is a hajóhoz köthető.

Igen, jól tudod! A páromat, aki jamaicai származású a hajón ismertem meg. Ő már 6 éve szeli a habokat és sajnos jelenleg is hajón dolgozik.

Akkor mondhatjuk, hogy ez egy világot átszelő szerelem?

Igen, az, világot átszelő szerelem, amit egy kis csoda tart össze, szó szerint, ugyanis a kisfiunk a Carnial Miracle nevű hajón fogant.

Említetted, hogy ő most is dolgozik. Mikor látogatja meg szép hazánkat?

Nagyon reméljük, hogy a szerződése befejeztével, nyáron végre együtt lehetünk. Ő sokkal nehezebben viseli, hogy  nem lehet részese a fia életének.

Igen, ez biztos nagyon erőt próbáló számára, hogy ilyen távol van a családjától.
Mik a terveitek a jövőre nézve, ha nagyobb lesz a kicsi? Van lehetőség rá, hogy a picivel menjetek a hajóra?

A jövőt mindenképp együtt tervezzük, hogy hol az még kérdéses. A hajóra a dolgozók nem vihetik a gyermeküket, úgyhogy ez az opció ki van zárva, amit én kicsit bánok, mert hiányzik a "shiplife"!

A nyelvtudásotokkal viszont nyitva áll előttetek rengeteg ország kapuja. Szíved szerint melyik országban nevelnéd a kisfiad?

Szívem szerint az egzotikusságot választanám és költöznék a Párom szülőföldjére,   Jamaicára, de a gazdasági helyzetet figyelembe véve nem lenne a legjobb döntés. Jelen pillanatban Kanada és az USA között hezitálunk. Illetve Ő nagyon szívesen költözne Magyarországra, de nézzünk szembe a tényekkel... egy fekete férfi, magyar nyelvtudás nélkül mit tudna itt kezdeni?!

Ezzel megfogtál és sajnos a mi nyelvünk nem olyan egyszerűen tanulható. Viszont, ha angolszász nyelvterületre mentek, akkor Krisztián anyanyelvi szinten fog beszélni Magyarul és Angolul is.

Azt az információt kaptam a focista húgodtól, hogy ő vitt a kicsinek egy labdát, az apukája viszont remek zenész. Szerinted melyik életstílus fog neki jobban tetszeni?

Most 4 hónapos a kisfiam, és a jelenlegi állapot szerint egyszerre lesz Usain Bolt és Bob Marley utódja, ugyanis a pici kis lábai állandó mozgásban vannak, valamint a hangját is elég sűrűn hallatja. Ma éppen Bob Marley "best of"-ot hallgattunk és nagyon tetszett neki

Szóval 2 évvel ezelőtt még Kiskunfélegyházán ültünk és szurkoltunk húgodnak, a tőled vett cinkelt tomboláim közül egy sem nyert – ezt muszáj volt szóvá tennem- 
most pedig egy egészséges gyermek boldog édesanyja vagy, aki körbehajózta a Földet és szebbnél szebb tájakon fordult meg. Úgy érzem te többet komolyodtál nálam.
Lenne bármi tanácsod, akik most azon gondolkoznak, hogy külföldre, netán hajóra mennek dolgozni?

A mai napig lelkiismeret furdalásom van a fránya tombolák miatt... viccet félretéve, aki fiatal, kalandvágyó és előítélet nélkül tud más kultúrájú emberekkel együtt élni, dolgozni az igenis vágjon bele akár a hajózásba, akár a külföldi életbe. Nagyon nehéz távol a családtól, barátoktól távol, de megéri. Sosem lehet tudni mi vár az emberre a világ másik végén...

Ez remek zárszó. Köszönöm az interjút! És sok boldogságot és örömöt neked és az egész családodnak!



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése