M a t i

2014. május 13., kedd

Magyar nyelv szépsége - Bátyámnak címezve

Bátyám, mint a magyar nyelv nagykövete, előszeretettel keresi a blogomon a helyesírási és a központozási hibákat. Mondjuk, ha más erre adja a fejét, akkor ellesz egy darabig. Aztán, amikor összeírta, akkor elmagyarázom majd, hogy ott az szójáték, ott azért nincs vessző, mert így direkt kétértelmű a mondat. Az meg elütés, amazt pedig simán elhibáztam.
Na de vissza bátyámhoz. Ezt fejtsd meg!

Azt állítom, hogy a nyelvtanunk a városokra 2 dimenzióban tekint. Azért állítom ezt, mert ha belegondolsz, bármelyik városnévvel, a városokra, csak rá lehet menni. Benne lenni, azaz -ba -be helytelen.
Vegyük példának Sarkadot és Szegedet. Sarkadra megyek. Sarkadon vagyok. Ellenben Sarkban nem lehetek. Ugyanez a Szegere, Szegeden, de Szegedben nincs.

És még egy csavar, ha fekszem az ágyon csak úgy natúr, akkor az ágyon vagyok. Viszont, ha veszek egy kelléket, mondjuk egy takarót és azzal betakarózom, akkor már az ágyban leszek.
Tehát, ha lefekszek Szeged földjére és betakarózok, akkor hol leszek?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése